Archívum cimke szerint: ‘Fülöp Henrik’

Több száz nőnek segítünk céljaik megvalósításában!

02.28.19

– Gyakori, hogy az édesanyák gyermekük születését követően nehezen tudnak újra munkába állni, s van, hogy nem is akarnak gyermekük mellett teljes munkaidőben dolgozni. A projekt célja az atipikus foglalkoztatás népszerűsítése, a nőkkel szembeni gazdasági, társadalmi sztereotípiák megváltoztatása.

A Család KarrierPONT-ban mentálhigiénikus, kommunikációs szakember, HR szakértő látja el tanácsokkal a Gyöngyösről és körzetéből érkező nőket. A szakmai tanácsadáson túl információt közvetítenek, különböző tréningeket szerveznek, továbbá kiemelten ösztönözik a női vállalkozások megalakulását és elősegítik a nők atipikus foglalkoztatásának népszerűsítését.

Projektünk rövid- és hosszú távú hatása, hogy hozzájárul a nők foglalkoztatásának növeléséhez, a munkaerőhiány mérsékléséhez, a munkaerőpiacon a kereslet-kínálat optimális arányának alakulásához, valamint a megfelelő munkaerő rendelkezésre állásához a munkaerőpiac meghatározó szereplőinek együttműködése révén. Hosszú távú hatás mind a munkaadói, mind a munkavállalói oldalon a szemléletmód pozitív irányú változása.

Fülöp Henrik

Örök kérdés: karrier vagy család?

02.28.19

Nők döntéshelyzetben

A nők belehalnak a rossz munkahelyi légkörbe, a férfiak pedig abba, ha nincs munkájuk…

Magyarországon az atipikus foglalkoztatási formák kevésbé terjedtek el, igen kevés lehetősége van a munkavállalóknak arra, hogy távmunkában vagy részmunkaidőben dolgozzanak. Meg kellene adni a lehetőséget a nőknek, hogy a családot, a karriert vagy épp mindkettőt választhassák. Ahhoz, hogy változás legyen, lehetőséget kellene adni a szülőknek például a délutáni munkavégzésre, vagy az is megoldást jelenthet, ha az iskola, óvoda közel van a munkahelyhez.

Aki bizonyít nőként a munkahelyén, annál, ha családalapításra kerül a sor, a munkáltató mindent meg fog tenni azért, hogy megtartsa, és például a szülés után visszatérjen a dolgozó. Azaz minden a kétoldalú kölcsönösségen alapul, a munkavállalónak is tennie kell a cégért, nemcsak a munkaadótól elvárnia, hogy az ő igényei szerint járjon el.

A nőknek nagyon fontos, hogy a család és a munka egyensúlyban legyen, enélkül nem tudnak sikeressé válni, kiemelkedő teljesítményt nyújtani a munkahelyükön. A kiegyensúlyozott párkapcsolatoknak ezáltal nagy hatása van a gazdaság fellendülésére is.

Egy fiatal nő számára fontos, hogy karriert építsen, de az is, hogy családot alapítson. A jó hír az, hogy nem feltétlenül kell lemondani az egyikről annak érdekében, hogy a másik tökéletesen működjön. Csak okosan kell csinálni!

Párhuzamos tervezés

Miért szeretnénk párhuzamosan, együtt tervezni a családunk és a munkánk jövőjét? Mert azt tapasztaljuk, hogy az életünk akkor működik, akkor kerek, ha ezek a fontos részletek ügyesen és szervesen összekapcsolódnak benne. Tudatosítsuk életcéljainkat, mind a családtervezés, mind a munka területén.

Tanulj! Tanulj! Tanulj!

Amíg otthon van gyesen, gyeden, érdemes ezt az időt kihasználni és tovább képezni magad a saját szakmádban. Iratkozz be egy tanfolyamra, ami hetente csak egy-egy napszak elfoglaltságot jelent – így nem kell hosszú időre megválnod a kisbabádtól, mégis naprakész leszel a saját szakmai területeden, mikor visszaállsz a munkába. Véletlenül se gondold azt, hogy ezek felesleges erőfeszítések. Nem fogják tálcán kínálni neked az állást akkor, amikor úgy döntesz, hogy visszaállsz a munkába, de így sokkal nagyobb esélyed van arra, hogy gyorsabban és könnyebben visszailleszkedj a munka világába szülés után.

Fülöp Henrik

Jó gyakorlat.

02.28.19

„Nők a családban és a munkahelyen”
EFOP-1.2.9-17
„A női karrier sajátos kérdései-A család és a karrier közötti egyensúly”
Gyöngyösi Család és KarrierPont

I. A jó gyakorlat elnevezése, címe:
„A női karrier sajátos kérdései – A család és a karrier közötti egyensúly”
II. A jó gyakorlatot megvalósító szervezet neve :
Gyöngyösi Család és KarrierPont  
III. A jó gyakorlat típusának megnevezése: Helyzetfelmérés, kutatás
IV. A jó gyakorlat megvalósításának helyszíne:
3200 Gyöngyös, Török Ignác u. 1 3200 Gyöngyös, Vármegyeház tér 1. Telefon: +36 (37) 301 649          E-mail: hevesmegye@gyoka.hu  
V. A jó gyakorlat rövid összefoglalása: A család és a karrier közötti egyensúly azt jelenti, hogy legyen mindkettő egymással párhuzamos a nők életében. A legtöbb nőnél a gyerekvállalást követően megváltoztak a prioritások. Úgy érezték, hogy mindig elérhetőnek kell lenniük a gyerekük számára, vagyis nem tudtak ugyanakkora energiát beletenni a munkába. Alapvetően ugyanazon módszerek és elméletek érvényesek szokásosan mind a férfi, mint a női ügyfelek pályatanácsadása esetén, ám, mivel a hozzánk forduló hölgyek szituációik mutatják, sokszor egészen más jellegűek a problémák és bizony vannak tipikusan a női identitáshoz kapcsolódó kérdések.  
VI. A jó gyakorlat elérése interneten:
nokamunkahelyen.hu  
VII. A jó gyakorlat bemutatása:
Releváns kérdéseket tett fel Alapítványunk,- a projektben résztvevőknek arra a kérdésre, hogyan fognak tudni megbirkózni a több párhuzamos (anya, feleség és dolgozó nő) szereppel. Valójában a kutatásokból az derül ki, hogy – a közhiedelemmel ellentétben – a párhuzamos életfeladatok, szerepek betöltése nem okoz szükségszerűen több stresszt a nőknél, sőt, az életünkkel való elégedettségünket is növelheti, ha sikeresen tudjuk őket összeegyeztetni. Érdekes feladat volt például velük  végiggondolni, azt, hogy ők hogyan képzelik el az egyensúlyt és hogyan súlyoznák fontosságuk szerint életük különböző szerepköreit. Igyekeztünk tudatosítani bennük, hogy ezek a területek jól megférnek egymással, de azt is, hogy az egyensúlyra tudatosan kell törekednie és bizonyos kompromisszumok elengedhetetlenek, ha szeretné sikeresen véghezvinni életében azt a változást, amelyre készült. Tanácsadásaink során egyértelművé vált, hogy sok nő van, aki úgy érzi, hogy számára a gyereknevelés nem elég, mert nem abban teljesedik ki, hogy gondoskodik a családjáról, hanem szeretne továbbra is a szakmájában érvényesülni, esetleg új területeken kipróbálni magát. Nem egyszerű dolog, hiszen azzal, hogy megszületik a baba, lesz egy új munkája, ami egy életre szól. De nem lehetetlen családanyaként karriert építeni. Tudtuk, mi projektmunkatársak, hogy ez magától nem fog megtörténni. Azok, akik ezt megbeszélték, rendszeresen egyeztettek róla, és szóvá tették, ha túl nagy volt a teher, amit a munkájuk vagy egészségük már kezdett megsínyleni, sokkal rendezettebb háztartásban éltek, és volt idejük a szakmai előre menetelükkel foglalkozni. Viszont azok, akik féltek ezt szóba hozni, általában egyedül intézték a gyerekek és a háztartás körüli tennivalókat. Felmérésünk, szóbeli elbeszélgetéseink révén egyértelműen kiderült, hogy a projektben szereplő családanyák nagy része szeretné ha képzéseink, segítségünk során önállóbban, függetlenebbül láthatná el egyrészt anyai, és munkaerőpiaci pozícióját. Tanácsadásaink alapján kutatásunk egyik eredménye: Azok a nők, akiknek a házastársa ugyanolyan fontosnak vagy fontosabbnak tartotta a karrierjét, sikeresebbek lettek. Nem véletlenül választottak maguknak ilyen partnert, hanem tudatosan. És ez azt jelenti, hogy amikor a szülői teendőkről van szó, akkor azok nem esnek automatikusan az ő nyakukba, hanem megosztják a feladatokat. Inkább a nőkben fogalmazódik meg az elvárás magukkal szemben, hogy vajon nem kellene-e napjuk nagyobb részét gyermekükkel tölteni, nem sérül-e a kicsi, ha délutánig az óvodában van, és csak este találkozik vele. Anélkül, hogy el kellene dönteni, hogy ez jó vagy rossz, indokolt vagy sem, megállapíthatjuk, hogy ez kevésbé merül fel a férfiak kapcsán a mi kultúránkban. Ezen az identitáson szeretne projektünk képzési, és folyamatos tanácsadási segítséggel változtatni, hogy ezek a lelkiismereti küzdelmek ( pl. mentálhigiénés szakember bevonásával ) oldódjanak, megszűnjenek.  
VIII. A jó gyakorlat alapvető célkitűzése:
Sok anyát megvisel, mikor eljön az idő, hogy visszamenjen dolgozni. Az ördög a részletekben van: nem mindegy, mennyire rugalmas a munkahely, hogy szereti-e, amit csinál, hogy hány év kihagyás után áll újra munkába, hogy volt-e folytonosság. Tehát nincs két egyforma élethelyzet, de a legtöbb nő életében adódik egy pillanat, mikor átfordul a mérleg: a napja nagyobb része kezd munkáról szólni, és a kisebbet tudja a gyerekkel, gyerekekkel tölteni. Többek között ebben is adtunk, és adunk tanácsot a hozzánk forduló klienseknek.
IX. Milyen tényezők segítették a jó gyakorlat létrejöttét, kialakítását?
Sajnos a felnőttek sem mindig ítélik meg jól, valójában mire van szükségük. Ezt érzékeljük folyamatosan tanácsadásaink során. Ezért a  család és a karrier közötti egyensúly szerepét prioritásnak tekintjük, és fontosságát projektünk megvalósítása során preferáljuk.
X. Milyen tényezők nehezítették, akadályozták a jó gyakorlat kialakítását?
Mivel tanácsadóink megfelelő pedagógiai- pszichológiai, és szociális munkában is jártas felkészültséggel rendelkeznek, így nem jelentett akadályt a kötetlen, empatikus, toleráns tanácsadásokon való elbeszélgetés.
XI. Kik támogatták, mentorálták a jó gyakorlat kialakítását? – Pedagógiai, pszichológiai mentortanár  – Munkaképesség fejlesztés, foglalkoztatási szakértő – Szakképzési szakértő – Egészségügyi, szociálpolitikai szakértő – Szociális gazdaság, szociális foglalkoztatás területén tapasztalatokkal rendelkező szakértő  
XII. Ha volt igény vagy szükséglet felmérés milyen módszerrel történt és milyen eredménye volt?
Kérdőíves lekérdezés személyesen, és egyéni interjú alapján. A közreműködő,- projektben résztvevők kommunikatívak voltak,- segítségünket értékelték, és továbbra is igényt tartanak munkánkra.
XIII. A jó gyakorlat során milyen módszereket alkalmaznak?
–  Kérdőíves lekérdezés személyesen
XIV. A jó gyakorlat eredményeinek bemutatása:
Szakembereink segítsége által önbizalommal teli, egészséges énképet tudnak kialakítani.
Tanácsadásaink által, és jövőbeni pozitív hozzáállásukkal mindig képesek lesznek a család és karrier közti egyensúlyt megteremteni.
Elsajátítják a célok kitűzésének mesterfogásait, és általuk sikeresebbé válhatnak.
Önmaguk maradéktalan elfogadásán keresztül értékesebb, teljesebb emberi kapcsolatokat tudnak kialakítani.

Sikeresebb, eredményesebb és boldogabb nőkké válhatnak!

Fülöp Henrik

Az iskolarendszerű és a felnőttképzés közötti hasonlóságok és különbségek.

12.07.17

A felnőttkori tanulás dimenziói csoportosíthatóak aszerint, hogy a tanulási processzusok az oktatás-képzés intézményrendszerén belül hol zajlanak.

Fülöp Henrik

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

E szerint két kategóriát alkotunk: a tanulás történhet iskolarendszerben és iskolarendszeren kívül. Az iskolarendszerben történő tanulás felnőttkorban a szűkebb kategória. Iskolarendszerű oktatásban az vesz részt, aki államilag nevesített közoktatási vagy felsőoktatási intézményben (általános iskolában, középiskolákban, főiskolán vagy egyetemen) tanul, és itt közoktatás esetén tanulói, felsőoktatásban pedig hallgatói jogviszonnyal rendelkezik.

Az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés sokkal összetettebb rendszert képez. Itt a formális, a non formális és az informális tanulás egyaránt megjelenik. Míg az iskolarendszerű felnőttoktatás jellegéből adódóan formális, az iskolarendszeren kívüli felnőttkori tanulás egyaránt lehet formális (pl. OKJ-s tanfolyam a képzőközpontban, autóvezető-tanfolyam), illetve non formális (pl. foltvarró szakkör a művelődési házban).
A non formális tanulás – megint csak jellegéből adódóan – az iskolarendszeren kívüli szakágazat része. Az informális tanulás, mivel egész életünket átszövi, mind az iskolarendszerben, mind az iskolarendszeren kívül megjelenik.

Folyamatos változásokon mentek keresztül azok a társadalmi funkciók, melyeket a felnőttképzés intézményesülésének kezdetei, azaz a XVIII-XIX. század óta betölt, és az elmúlt évtizedekben ez a folyamat fel is gyorsult. A hangsúlyeltolódások, szerepváltozások a mai napig nyomon követhetőek.

E felosztás szerint a felnőttképzés funkcióit két nagy csoportba: a szocializációs, vagy a személyes szükségleteket kielégítő funkciók közé sorolhatjuk. Az előbbibe azok a feladatok tartoznak, melyeket a felnőttképzés, mint oktatási alrendszer azért lát el, mert erre igény mutatkozik
a közösség, az állam, a társadalom oldaláról. Az utóbbi csoportba azokat a funkciókat soroljuk, melyek életben tartását nem a társadalom, hanem közvetlenül az egyén szükségletei, elvárásai, igényei teszik szükségessé.:( személyes szükségleteket kielégítő funkciók).
A felnőttképzésnek elsősorban a munkavállalók és a vállalkozások versenyképességét kell szolgálnia. Természetesen szerepe van a hátrányos helyzetűek esélyeinek javításában is.
Tovább…

Fülöp Henrik
Felnőttképzés

Felnőttképzés, és munkaerő-piaci elvárások.

11.27.17

„Versenyképes oktatás, versenyképes munkaerőpiac, Intézményi törekvések”
A felnőttképzés elsődleges célja egy konkrét szakképesítés megszerzése.

Fülöp Henrik

A felnőttképzés másodlagos céljai az emberek munkaerő-piaci helyzetének javítása, folyamatos szakmai képzése, a munkaerő-piac számára értékes és szükséges kompetenciák elsajátításának elősegítése, valamint a már meglévőnél magasabb szintű szakképesítés megszerzésének elősegítése.

A felnőttképzés további funkciója, hogy foglalkoztatást segítő képzések segítségével támogassa a munkanélküliek ismételt kilépését a munkaerőpiacra, és képzésekkel javítsa a munkahely megtartást, a már betöltött munkában a munka eredményességét, a szakképzés sikerességét, továbbá elősegítse a munkahely keresést. Ez akár történhet pályaválasztási ismeretek oktatásával, vagy álláskeresési ismeretek, készségek megtanításával, esetleg egyéb, bizonyos munkakörökhöz szükséges konkrét kompetenciák fejlesztésével: ilyenek például az alapvető számítógép-kezelési ismeretek, nyelvtudás, kommunikációs készségek.

Átrendeződik a fontossági sorrend, új készségek, új képességek kerülnek arra a listára, amely megmutatja, hogy az elkövetkező években melyek lesznek az ideális munkavállaló legfőbb ismérvei. A problémamegoldás továbbra is ennek a listának a csúcsán szerepel, de dobogós helyre kerül a kritikus gondolkodás és a kreativitás egyaránt.

A Felnőttképzési Intézmények több éve törekednek teljesítményorientáltan, és sikeresen szervezni, indítani, gondozni az intézményekhez kapcsolódó tanfolyamokat, képzéseket, tréningeket. Minden megye intézményrendszere, ezen belül a Felnőttképzési Intézmények struktúrája is sajátos arculatú. A jövő tervezésekor – a hagyományok, tradíciók, figyelembe vételén túl fontos momentum, hogy egyre nagyobb hangsúlyt kell kapnia a helyi munkaerő- piaci igényeknek (digitális gazdaság, stb.). Ugyanakkor a felnőttképzés érdemi megújítása elképzelhetetlen a naprakész elméleti és használható gyakorlati tudást adó oktatás nélkül. Az itt felvázolt felnőttképzési struktúra egészének megvalósításához kapcsolódó célok elérése érdekében egyrészt szorosabb, produktívabb kapcsolatot szükséges kiépíteni a pályaorientáció, ill. a pályaválasztás területén az iskolarendszerű oktatási intézményekkel, másrészt a munkaerőpiacot meghatározó mindennemű gazdasági szereplőkkel.

Felnőttképzési Intézmények célja: Az ismeretekhez megfelelő kompetenciát biztosítani a munkaerő- piac folyamatosan változó elvárásai és igényei alapján.
Az Európai Uniós projektek által fokozni tudjuk az együttműködési készséget, közös alapot teremtünk a munkára, emelni tudjuk a képzések színvonalát, ezzel hatékonyabb fejlesztést érhetünk el a résztvevők körében.
Hátrányos helyzetű megyéink vidéki településeinek polgárai aktivizálódnak, az új felnőttképzési programokba történő bekapcsolódással. Ennek eredményeként kimutatható a minőségi hatás. Ez a hatás az egyén életében azonnal jelentkezhet. Társadalmi és gazdasági szinten azonban ez egy hosszú távú befektetés.

A gazdasági válságot követően az elmúlt években megkezdődött a Felnőttképzés és a Szakképzés átalakításának terén a következetességre épülő, hiányszakmákra fókuszáló, a munkaerő-piac igényeihez szorosan igazodó, tudatos kompetencia alapú felzárkóztatás, és a gazdaság motorját képező szakember képzés.

Fülöp Henrik
Intézményvezető

Az oktatás-képzés versenyfutása.

11.06.17

Az oktatás-képzés versenyfutása a gyorsan változó piaci igényekhez igazodva.
Hazánk Ipari forradalma nagymértékben függ a népesség digitális írástudásának elsajátításától. Az informatika a fejlett rendszerek alapjait képező egységgé forrt össze hazánkban is egyaránt. Így elképzelhetetlen az ipar fejlődése a megszerzett és összetett informatikai tudás nélkül. A képzések minőségének fejlesztése elengedhetetlen hogy az automatizált termelés és az ezeket kezelő humán erőforrás eleget tudjon tenni az elvárásoknak. Intézményünk felvette a versenyt és folyamatosan fejleszti képzési programjait, módszertani anyagait, hogy lépést tudjon tartani a rohanó és napról napra változó fejlődéssel, valamint elvárásokkal a piaci szereplők igényeinek megfelelően…

 

Mi az amit mi fontosnak tartunk a képzés sikeres megvalósítása érdekében:
A partner igényeinek és céljainak pontos meghatározása.
Kiemelt figyelmet fordítunk az alapos és precíz előkészítésre.
Megismerni a szervezeti kereteket-, a szervezeti egységeket, az ezekhez tartozó felsővezetői, résztvevői fejlesztési és felhasználói igényeket.
Minden esetben körültekinően megvizsgálni a leendő célcsoport összetételét.

Az ipari szektorban megvalósított képzéseink fémjelzik a minőségi és megbízható munkánk színvonalát. Forduljon hozzánk bizalommal.

Fülöp Henrik
Felnőttképzés – IOSZIA

Országosan futó Kosárfonó képzés.

05.25.17

Az Országosan futó Kosárfonó képzéseink során az alábbi üvegfonási technikával is készülnek a képzésben résztvevőink a szakmai záró vizsgájukra. A résztvevőink elsajátíthatták a népi kézműves hagyományokat, illetve a műhely munkák szabályait.
A képzés során a szakma fokozott figyelemmel kísérte a kivitelezés, minőségi oktatás folyamatait. Külön elismerés számunkra, hogy megelégedésükkel kiemelték intézményünket a Kormány által indított felnőttképzésben történő felzárkóztatási folyamatok zászlóshajójaként.

IOSZIA_Felnőttképzés_Fülöp Henrik

Fülöp Henrik
IOSZIA – Felnőttképzés